A címre persze sokan felkapják a fejüket, hogy DEHOGYNEM. Valljuk be, nem tartozik a világ hét csodája közé az a kalauz, aki modort illetően kihívásokkal küszködik. Vagyis bunkó. Köszönni csak hallott olyat, aki hallott valakit.
Reggeli kávés leheletével elvétve mormol egy köszönömöt, esetleg mosolyogva indítja a vonatot, miközben egy komplett család lohol a peronon a vonat után. Ilyen is van, persze. Meg olyan is, aki dünnyögve, morcosan nyitja ki a menetrendet, ha arról érdeklődünk, vajon mikorra is érünk a célállomásra és ugyan melyik megálló után következik. Minden, a valósággal bármiben megegyező jelenség csak a véletlen műve.
Nézzük inkább az ellenpéldát, hiszen ahogyan az életben bárhol, itt is vannak nagyszerű fickók (Kaller) és fickólányok, akik segítenek, ahol tudnak és információval látnak el.
Reggel vonaton (Nyugati- Esztergom vonalon) a masiniszta menet közben:
"Köszönöm, hogy leszállási szándékát előre jelezte, de tájékoztatom, hogy az ajtón található nyomógomb csak akkor működik, amikor a vonat áll."
A sztorit Orsolyának köszönjük!
A “Tömegközösségi eszközön mondták” ott van a Facebookon is! Klikkelj ide, lájkolj minket, utazz a többiekkel és mesélj egy jó sztorit!
